Karácsonyi szokások
Közeledik a karácsony, lassan eljön a Megváltó születésnapja. De mit is tudunk a karácsonyi hagyományokról, a szó jelentéséről, eredetéről? Ugye te is elgondolkodtál már ezen? Most megpróbálunk választ adni rájuk.
A karácsony szó eredete
A karácsony szavunk, a korcsun (lépő) szláv eredetű szóból származik. Jelentése a téli napfordulóra utal, amikor a nappalok már újra hosszabbodni kezdenek. Pogány eredetét tekintve a karácsony az új évbe való átlépést is jelentette. A későbbiekben kezdték el használni keresztény értelemben.
Karácsonyfadíszek
Az 1800-as években nem a megszokott gömbökkel díszítették a karácsonyfát, hanem különféle gyümölcsökkel, valamint papírszalagokkal, mézeskaláccsal. A 19. században már elindult a díszek tömegtermelése, látván a kínálat utáni vágyat. Ekkor üveggel helyettesítették a gyümölcsformákat, de rájöttek, hogy a csillag, angyal, szív forma is népszerűvé válhat. A karácsonyfát díszítették gyertyákkal is az égők megjelenése előtt, de ez balesetveszélyesnek számított, hiszen bármikor felgyulladhatott a fa. Még ma is sokan tesznek szaloncukrot díszként a fára, azonban a legelterjedtebb az, hogy egy-egy bizonyos színnel, annak árnyalataival díszítenek. Ma már az sem furcsa, hogy a fenyő színe nem zöld, hanem lehet fehér, kék, rózsaszín is.
Ajándékozás
Már az ókorban megjelent ez a szokás, amikor az emberek újév alkalmával süteményt, és szerencsét hozó gallyat ajándékoznak egymásnak. A családi körben történő ajándékozás szintén német földről ered. Azt te is tudod, hogy Magyarországon a Jézuska vagy az angyalok hozzák az ajándékot, de hogy van ez a többi országban? Lengyelországban négy lehetőség is van: Szent Miklós, Csillagember, Angyal, és a kis Jézus. Spanyolországban nem szentestén, hanem január 6-án érkezik a Papa Noel (Mikulás). Ugyanígy van ez Oroszországban is, ahol a Fagy Apó kapja ezt a nemes feladatot. Olaszországban a Babbo Natale, vagyis a Karácsony Apu érkezik karácsonykor.
Karácsonyi vacsora
Régi keresztény szokás szerint csak az éjféli mise után lehetett bőségesen vacsorázni, előtte nem ehettek húst (karácsonyi böjt). A karácsonyi abrosz is csak ekkor kerülhetett az asztalra, az évben máskor nem.
A fő elemek nem változtak, ugyanis valahogy még most is megjelenik a dió, és az alma az asztalon. A dió azért, mert Krisztus-jelkép (ahogy a dió a héjában, a Megváltó anyja méhében, majd a sziklasírban rejtőzködött), az alma pedig az összetartozást jelenti.
A magyar emberek asztalára leginkább halászlé kerül, de nagyon népszerűek a sertésből készült ételek és a töltött káposzta is.
Betlehemezés
Több fajtája is létezik: az egyik, amelyet a templomban adtak elő, a másik, amelyet az utcára szántak. A templomban előadottak főleg templomi énekekből, és tanító jellegű történetekből álltak. Templomon kívül előadottak pedig sokszor humorosan, emberközelien mutatták be a pásztorok és a királyok hódolatát. Régen a diákok pásztorjátékkal járták körbe a falu házait, pénzt és élelmet gyűjtve maguknak. Mára ez a szokás eltűnt, általában az iskolákban, vagy a templomokban adják elő karácsonyi műsor keretében Jézus születésének történetét.
Most, hogy ennyit megtudtál a karácsonyról, töltsd ki egy kis tesztet.
