Kihívások és az önbizalom megőrzése
A pornográfia egy olyan ingoványos mocsara a társadalomnak, amely mindkét nemre komoly hatást gyakorol. Szándékosan használtam az ingoványos mocsár kifejezést, hiszen a szexuális tartalmak lépten nyomon utolérnek bennünket és nagyon könnyen, sokszor észrevétlenül nagyon mélyre tudják lerántani lelkünket. Ezzel a bevezetővel indítottam egy korábbi cikkemet is, amelyben bemutattam, hogy milyen hatással van a pornográfia a fiúk életére, jelen cikkemben pedig kicsit a lányokra gyakorolt hatásáról fogok gondolkodni.
A pornó művészet?
Sokan, sok helyen gondolkodnak azon, hogy vajon művészetnek lehet-e nevezni a pusztán szexuális tartalmú videókat, akt fotókat stb. Ez a kérdés természetesen meghaladná ennek a cikknek a célkitűzéseit, így nem is mélyednék el benne részletesebben. Egy szót szeretnék csak kiemelni: „mű”. Ami mű, az nem valódi. Az csak mímeli a valóságot, egy álomvilágot mutat be. Álom nők és álom férfiak, akik tökéletes külső adottságokkal rendelkeznek minden téren.
A testük változásaival szembesülő serdülő lányoknak, valamint a testükkel és testképükkel nem túl jó barátságot ápolók számára ezek a képek és videók igencsak felkavaróak lehetnek. A képeken rajzoltan tökéletes méretekkel rendelkező, ámítóan karcsú és izmos, bőrhibáktól mentes nők mosolyognak. Azt mutatva, hogy a világ csak akkor lehet kerek, ha valaki úgy néz ki, mint ők.
Kedves Lányok! Ne aggódjatok, a valóság nem ilyen! Nem is szabad, hogy ilyen legyen!
Ugyanez igaz a videókra is! Könnyen önértékelési problémát okozhat egy, a szexualitással ismerkedő fiatalban az, hogy megnézi mit „várnak el” a pornófilmekben a lányoktól. Ezekben a filmekben a nő sokszor csak tárgy, csak játék, aki a férfi kielégülését segíti elő mindenféle intimitás és szeretet nélkül. A nő és a nőiesség megerőszakoltatik ezekben a videókban. Sokakban ez egyfajta megfelelési kényszert szül: „Nekem is ilyenné kell válnom, hogy akarjon engem!” „Ha nem tudok így teljesíteni, akkor nem fog szeretni!”
Kedves Lányok! Ha valaki csak akkor marad együtt veletek, ha teljesítitek ezeket a kívánságait és meg kell, hogy alázzátok magatokat, akkor az nem igazi szeretetkapcsolat! Abból a kapcsolatból szépen gyorsan ki kell lépni!
De akkor milyen is a szex valójában?
A szexuális együttlét valójában éppolyan esetlen és valóságszagú, mint ahogyan filter nélküli fényképeink is csak a „szürke” valóságot tükrözik. Vegyünk egy allegorikus példát. Egyik péntek este elmész színházba a családoddal. Megnézitek Shakespeare Szentivánéji álom című darabját, amibe te első pillanatban beleszerelmesedsz. Tökéletes színészi játék, tökéletes fények és hangzás. Ahogy hazamész leveszed a polcról a kötetet és elhatározod, hogy ezt mindenképpen elő kell, hogy adjátok az iskolai színjátszókörrel is. A következő héten neki is álltok próbálni. A darab ugyanaz, de nem ugyanolyan a színészi játék, a fények és a hangzás sem tökéletes. Más, de a mienk. Az előadásnak éppúgy fogunk tudni majd örülni, mint a látott darabnak.
Hát ilyen. De nem is kell, hogy másmilyen legyen, mert épp ebben az esetlenségben vagy nevezzük inkább esetlegességnek, benne van egész emberségünk. Önmagunkat adjuk, teljesen! Nem kell, hogy vonalzóval kimért testünk legyen, nem baj ha vannak bőrhibáink, nem baj ha bénázunk. Egy dologban nem szabad bénázni az pedig a teljes odaadás és a szeretet! Éppen ez az oka annak, hogy az egyház erősen tanácsolja, hogy a szexuális együttlétet csak a házasságban éljük meg.
Ha szívesen meghallgatnál lányokat erről a témáról, akkor kattints a Uspace Youtube-csatornájára!
