Munka mellett tanulni - Az esti gimnáziumról mesélt nekünk Gréti

Ám mielőtt megosztanánk veletek Gréti gondolatait, tisztázzuk, mit is jelent az esti gimnázium. Ez gyakorlatilag egy olyan esti tagozat, ahol elvégezhetők, folytathatók vagy befejezhetők a középiskolai tanulmányok. Intézménytől függően heti pár alkalommal kell bemenni, és az oktatás formája is jobban hasonít az egyetemire, sem mint a nappali tagozatos gimnáziumira. Ebből kifolyólag, a felmérők is ritkábbak, és bár jár mellé diákigazolványt, ez nem jogosít fel annyi mindenre, mint normál esetben.

Ha szembejön egy jó munkahely…

„A 11. osztály elvégzése után iskolaváltás mellett döntöttem, és biztos voltam benne, hogy nem lesz egyszerű az utolsó évem, főleg, hogy ilyenkor sokkal bonyolultabb egy már egy összeszokott közegbe bekerülni. Ezen járt a fejemben az akkor még nyári munkahelyemen, amikor odajött hozzám a főnököm, és felajánlotta, hogy év közben is maradhatnék - meséli Gréti. - Elgondolkoztam a dolgon, és felvetettem a szüleimnek is az esti iskola lehetőségét. Az érveim között szerepelt például, hogy anyagilag támogathatnám a családot, ha tovább dolgoznék, mivel azon a nyáron emelték fel a rezsit. Beleegyeztek, és végül az esti gimnázium mellett döntöttünk.”

Dilemmák, kötetlen rendszer, a közösség hiánya

Nem könnyű fiatalként helytállni egy felelősségteljes munkahelyen, miközben a tanulásra is időt kell szakítani, hogy jó eredmények szülessenek, amikkel majd tovább lehet tanulni. A nehézségeket Gréti is megélte.

„Előfordult, hogy az iskola miatt kellett hanyagolnom a munkát, és olyan is volt, amikor az állásom kapott nagyobb szerepet, a tanulásra pedig kevesebb időm maradt. Ezek miatt hol a főnökömtől, hol az osztályfőnökömtől kaptam neheztelő üzeneteket - emlékszik vissza a ma már egyetemista lány. Többfajta esti gimnázium létezik, az intézménybe, ahova én jártam hetente kétszer kellett bemenni. Nem voltak szünetek az órák között, az egyik tanár váltotta a másikat, és egy tanóra 35 perces volt. A keretek nem igazán voltak szigorúak, órán bármit lehetett csinálni, amíg az nem zavarta az oktatást. Figyelhettél, aludhattál, ehettél, telefonozhattál, kimehettél mosdóba, esetleg cigizni, de ehhez nem kellett engedélyt kérni, vagy bejelenteni. Dolgozatokra havonta, kéthavonta kellett készülni, és mindig jó előre szóltak, így nem aggódtam sosem, hogy esetleg felkészületlenül megyek órára. Érdekes, hogy mivel változó volt, ki mikor jár be és szünetek sem voltak, nem tudott létrejönni igazi osztályközösség. Ettől függetlenül mindenkinek volt egy-két ember, akivel beszélgethetett, elkérhette az anyagot, ha hiányzott, de nagyobb társaságok nem alakultak ki. A legnehezebb az volt számomra, hogy nagyon keveset tudtam a korombeliekkel együtt lenni. Mivel a munkahelyen és a suliban is felnőttek vettek körül, hiányzott a saját korosztályom. Persze sok mindenkivel megtaláltam a közös hangot, és jókat tudtam beszélgetni, de a legtöbb esetben érezni lehetett a korosztályi és élethelyzetbeli különbségeket.”

Személyes előnyök, pozitívumok

A technikai dolgok mellett arra is kíváncsiak voltunk, Gréti hogyan élte meg az esti gimnáziumba járást, miközben kereső emberként is helyt állt.

„Nem mondom, hogy az esti gimnázium nem volt stresszes, de azért élveztem, amikor a heti 40 tanóra 6-7-re csökkent. Szerettem, hogy nem kell félnem váratlan röpdolgozattól, véletlenszerű feleléstől, nincsenek témazáró napok, amikor akár kettő, három számonkérés is lehet. Azelőtt soha nem gondoltam volna, hogy van olyan iskola, ahol nem érzel nyomást magadon, még akkor sem, ha fizikailag nem vagy bent. Jó volt még, hogy az időm nagy részét én osztottam be, valamint a saját keresetemet is. Mindent magamnak vettem és magamnak intéztem, nagy szabadságot éltem meg ezek által. Nem kellett a szüleimtől kérnem pénzt enni- és innivalóra, bérletre, vagy arra, hogy elmehessek a barátaimmal különböző programokra. Mondhatjuk, hogy egy időre felnőtt lettem, felnőtt, aki a szüleivel él.”

Tanácsok, ha hasonló megoldásokon gondolkoznál

A sok hasznos információ után szerettük volna, ha Gréti nektek is ad néhány tanácsot, hogy ha éppen döntés előtt álltok, kapjatok egy kis segítséget, aminek tudatában mérlegelni tudtok. Ezeket a válaszokat kaptuk:

„Alapvetően senkinek sem ajánlanám, hogy komoly ok nélkül esti iskola mellett döntsön. Ha valaki csak ki akarja próbálni, vagy buliból szeretne váltani, biztosan lebeszélném. Ugyan vannak dolgok, amik jobban működnek esti formában, viszont a nappali rendszerű tanulásnak több az előnye. Az esti gimnáziumban mindent magadnak kell elintézned - kivéve, ha szüleid segítenek, mint például nekem -, és ez nagyon nehéz tud lenni. Mivel az osztálytársaid nagyrészt felnőttek, a tanárok néha téged is kész felnőttként kezelnek. Gyakorlatilag egy felnőtt életét kell élned, ami nem feltétlenül rossz, de később lehet, hogy hiányozni fog az a néhány korosztályoddal eltöltött gimnazista év az életedből, ami kimaradt.”

„Azt is érdemes végiggondolni, hogy nem lesz majd a szalagavatód, amikor az osztályoddal előadhatod azt az osztálytáncot, amire hónapokon keresztül készültök, vagy a keringő, amikor beöltöztök abba a ruhába, amit fél évvel ezelőtt választottatok ki a többiekkel, és az utána lévő buli se, amikor tanárok nélkül lehettek együtt. Elmarad a tablókészítés, nem lesz kint a képed az iskoládban, és nem kapsz fotókat sem, amiket odaadhatsz, mutogathatsz az ismerőseidnek, később a gyerekeidnek. Ballagást sem rendeznek neked, amikor az előtted lévő vállát fogva másik kezedben a sok virágcsokorral és lufit szorongatva búcsúztok el az iskolától. Jó esetben elmentek az egész nagycsaláddal megünnepelni, hogy vége az iskolás éveidnek, de azért ez nem ugyanaz. Ha nyomós okból valaki mégis emellett dönt, akkor nagyon fontos utánajárni, hogy melyik esti gimnáziumba érdemes beiratkozni, mivel eléggé különböző az esti tagozatok színvonala” - teszi hozzá végül interjúalanyunk, aki jelenleg az Esztergomi Hittudományi Főiskola hallgatója, és továbbra is munka mellett tanul.