Igenis, nőknek is való a fizikusi pálya
A fizika egy fantasztikus természettudomány, számtalan kutatási területe létezik, mégis sokan úgy vélekednek róla, hogy a fizikus szakma, a kutatói lét sokkalta kedveltebb a férfiak körében. Kevesebb nő választja a laboratóriumi életet, pedig hihetetlenül színes és izgalmas felfedezéseket lehet tenni. Dr. Balázsi Katalin az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, Energiatudományi Kutatóközpont, Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet, Vékonyrétegfizika laboratóriumának vezetője mesél erről az életformáról, arról, hogy mi vonzotta őt a fizikában és miért érdemes elindulni ezen a pályán.
Mi vonzotta a fizikában?
Nem készültem tudatosan erre a pályára. Először egyetemista koromban, amikor felvettek diákmunkára a Szlovák Tudományos Akadémia Elektrotechnikai Intézetébe és megismerkedtem a transzmissziós elektron mikroszkópiával akkor jöttem rá, hogy érdekel a fizika, az atomok csodavilága, melybe a mikroszkópia segítségével beleláthattam.
Milyen kutatás zajlik most, amiben Ön is részt vesz?
Az Energiatudományi Kutatóközpont Vékonyrétegfizika osztályát vezetem 2016-óta. Ez az intézet egyik legnagyobb kutatócsoportja. Félvezető vékonyrétegek, védőbevonatok fejlesztésével foglalkozunk, szilícium nitrid műszaki kerámia és biokerámia, pl tojáshéjból csontpótló. Ez a másik fontos terület, amiben én is aktívan részt veszek.
Ön szerint miért van kevés fizikus?
Addig amíg létezik sztereotípia a női és férfi szakmáról, ez nem fog nagy mértékben a pozitív irányban változni. A lányok nem hiszi el, hogy belőlük lehet fizikus, sokszor nem kapnak támogatást a környezetüktől, legyen az szülő vagy tanár. Másrészt, ha valakinek azt mondjuk „fizikus” egy ősz hajú idős fehérköpenyes úr jelenik meg a lelki szemei előtt. Pedig ez nem így van. Ezért van szükség pozitív példákra, olyan női kutatókra, fizikusokra, aki cáfolják a hiedelmeket.
Ha arra kérném, hogy mondjon egy dolgot, ami miatt szereti a szakmáját, mi lenne az?
Az életforma. Te lehetsz az első, aki kifejleszt egy új anyagot, kidolgoz egy új technológiát. A legmodernebb technikákat, vizsgálati módszereket alkalmazzuk. Egész életünkbe tanulunk és fejlesztjük tudásunkat, képezzük magunkat. Beutazzuk a világot és olyan helyekre is eljutunk, ahová magánemberként lehetetlen.
A kutatói világ egy csodavilág.
Hogyan zajlik egy kutató munkanapja?
Minden nap más és más. Ha egy új kutatásba kezdünk, nagyon fontos megismerni a hasonló munkákat, ami úgynevezett irodalmazással jár. Ez napokba, de akár hetekbe is telik. Átnézzük a hazai és nemzetközi publikációkat, kutatási eredményeket, szabadalmakat és jelentéseket. Ezek alapján megalkotjuk a kutatási tervünket, ami tartalmazza a végterméket/technológiát, a kiinduló pontokat és a mérföldköveket. Ezután jöhet az érdekes labormunka: a kísérletezés. Ez éveken át is tarthat. Más egy fiatal kutató napja, más egy vezető beosztásúé. A munkaidő nem kötött, ez is előnye ennek a hivatásnak. Hátránya, hogy aki szenvedéllyel műveli, napi 15 órát is dolgozik.
Ajánlaná a fiataloknak ezt a pályát? És ha igen, miért?
Határozottan igen! Ez nem szakma, ez hivatás. Aki nem szívvel lélekkel csinálja, nem lesz sikeres. Vannak sikerek és kudarcok. Vannak jó és rossz tapasztalatok. De…rugalmas a munkaidő, fiatal kisgyermekes anyukáknak/apukáknak részmunkaidő, biztos munkahely, biztos fizetés, karrier lehetőség, utazás, angol nyelvismeret elsajátítása (ez a kutatói nyelv), állandó fejlődés, nemzetközi csapat.
A 6 éves kisfiam fogalmazta meg, mikor kérdezték az oviban, mivel foglalkoznak a szülei. „Ők kutatók, akik világosságot teremtenek a sötétben”.
