Lájkolj minket Facebookon, ha az is a te helyed!LÁJKOLOM!

Mire jók a versek? - Lackfi János válaszol

Mire jók a versek? - Lackfi János válaszol

Te szoktál múlt századi vagy kortárs költeményeket olvasni? Kötelezően megtanulandó versszakokként vagy szórakozási és kikapcsolódási lehetőségként tekintesz erre a műfajra? Hadd csináljunk egy kis kedvet neked a versekhez méghozzá a József Attila-díjas magyar író, költő gondolataival.

Március 21. a költészet világnapja, ez az alkalom pedig arra hivatott, hogy felhívja a figyelmet a nyelvi sokszínűségre, és támogassa azt a költői kifejezés segítségével. Ennek apropóján szeretnénk közelebb hozni hozzád ezt az értékes műfajt, amivel önmagáért, és a páratlan magyar nyelv jobb megismeréséért is érdemes barátságba kerülni.

Eszik, isszák vagy olvassák?

Lehet, hogy azt érzed az irodalomórán, elunod az életed a régi versek olvasgatása és elemezgetése közben, amiknek részleteit otthon még memorizálnod is kell, hogy jó jegyet szerezz. A versek azonban ennél sokkal többet adnak, ha megtalálod bennük saját magadra nézve az értelmet, a szépet, és azt, ami által többnek érzed a világot, a világod.

„A vers háztartási kisgép. Lélek-szőrtelenítő. Ha már nagyon elburjánzott a lelki szőrme, érdemes bársonyosra borotválni magunkat. Nagyon finom érzés - magyarázza különleges hasonlattal Lackfi János. - A vers háziállat. Hozzád bújik, ha félsz, lehet simizni, s már nem vagy egyedül. Elmondhatod neki a titkaidat, nem fogja kikotyogni. Ha azt mondom, jaj, az élet szomorú, nem leszek vidámabb. És ha azt mondom, az élet hagyma, s miközben pucolom, könnyezek? Végül is ugyanazt állítom, de kis mosoly azért már van benne. Hiszen sikerült megfogalmaznom a gondolatot, s így már majdnem le is győztem. (Ezt Julio Cortázar argentin költő írta.)”

Molnár Mihály képe Lackfi Jánosról
Molnár Mihály képe Lackfi Jánosról

Szükség van a versekre a 21. században is!

„Versek nélkül kiürül a szívünk. Világfontos semmiségek. Fürdik a holdvilág az éj tengerében. Elhull a virág, eliramlik az élet. Az ember sárkányfog-vetemény. Elismételjük, hümmögünk. Beljebb vagyunk az életünkben? Hát persze. Nyammogunk az életünkön, és egyre jobban kijön az íze. Többet megtudok magamról, ha leülök a buszon, és ölembe veszem a hátizsákomat? Igen, mert megérzem a hasamon a hátam melegét. A tatyóm átadja. Így egész közel bújhatok magamhoz. Pedig amúgy aligha tudom átölelni magam. Ilyenek a vers-pillanatok.”

Ha kételkedsz, vagy úgy érzed, nem neked való ez az egész, csak olvass bele egy versbe! Elég egy versszak az otthon talált régi kötetből, vagy ha frusztrál a könyv gondolata, keress valamit az interneten, és olvasgass a telefonodon! Legyen az klasszikus vagy modern alkotás, egyszerűen figyeld meg, hogyan hat rád a kiválasztott néhány sor. Mit érzel? Milyen jelentést, üzenetet találsz benne? Megérint? Hidegen hagy? Mi jut róla eszedbe? Indulj el ezek mentén, és vedd észre, ha érzelmi, gondolati vagy egyéb síkon elindít benned valamit az irodalmi alkotás.

És, hogy mit adnak a költemények? Pontosan ezt!

„Mit is? Semmit. Mindent. Mai feladat: keressünk egy sirálytoll kalapácsot. Ez nagyon fontos dolog. Aki talál ilyet, szóljon nekem. Mit lehet vele beverni? Hiszen olyan könnyű… Csomó apróság vár ránk mindenfelé. Egy söröskupak nyoma az aszfaltban például olyan, mintha valaki beleharapott volna. Egy egészen mini fogsor. Vagy, ahogy a kanyarodó villamoson koreográfiára mozognak a villamos kapaszkodói. Mint egy tánccsoport. Összehangolva. (Ezt Kemény Zsófi magyar költő figyelte meg.) Mire jó mindez? Több tőle a fizetésünk? Nem. Több vele az életünk? Igen, mert másképp látunk rá… Ajtók nyílnak ott is, ahol nem gondolnánk.”

És ezeket az ajtókat igazán jó kinyitni, mert általuk szorosabb kapcsolatba kerülhetsz önmagaddal, jobban megélheted a nagy érzelmi mélységeket és magasságokat, válaszokat kaphatsz az elmédben sorakozó kérdésekre, miközben kellemes és élvezetes perceket okozhatsz a lelkednek, elmédnek.

>>Hogy közelebb kerülj a versolvasáshoz, hallgasd meg Lackfi János, Petőfi Sándor, a Füstbe ment terv című versének rendhagyó elemzését, de előtte olvasd át a verset is, hogy képben légy!<<

Tipp: Ha sikerült megkedvelned a verses irodalmi alkotásokat, és másféleképpen is elmerülnél a szerzemények világában, próbáld ki magad az írás terén is! Vesd papírra az érzéseidet, gondolataidat, aktuális életeseményeidet, és ne törődj azzal, ha azok nem formálódnak rímekbe, csak élvezd, amit a folyamat ad, és amit az írások visszatükröznek számodra. Mindehhez negyvennél is több izgalmas gyakorlatot találhatsz és próbálhatsz ki, ha a kezedbe veszed Lackfi János, Hogyan írjunk verset? című kreatív kötetét.

Szerző:Légrádi Júlia
Szakmai háttér:Lackfi János, József Attila-díjas magyar író, költő
icon

kapcsolódó cikkek

töltekezés

Uspace.hu logo
Emmi logo