Te mennyit tudsz a csoportok működéséről?

Mi a csoport és hogyan alakul ki?

A csoportok társas érintkezések során jönnek létre, akár személyesen, akár a világhálón keresztül nem személyesen. Ezeknek a közösségeknek általában van egyfajta - még ha nincs is kimondva -, szerkezete, a legtöbb esetben vezetővel, vagy vezetőkkel is rendelkeznek, és akár látatlanul, de az egyes szerepek is „ki vannak osztva”. Jellemző még a csoportra, hogy van egy belső szabályzata, rendszere, és hogy bizonyos értékek mentén szerveződik egy közös cél érdekében. A csoport ebből kifolyólag nem csupán emberek összessége, és akkor is hatással lehet, illetve meghatározhatja valaki magatartását, cselekedeteit, ha éppen nincsenek fizikailag együtt a tagjai. A csoportok leginkább közös hit és értékek, érdeklődési kör vagy érdekek miatt, de például munka kapcsán, és az együttlét vágyából jönnek létre. A csoportba való belépés jellemzően úgy történik, hogy elkezdjük keresni, ki az, aki hasonlít ránk, aki szimpatikus, majd ennek megfelelően próbálunk ismeretségeket kötni más emberekkel. Azt is érdemes tudni, hogy a csoporttal való azonosulás nagyon fontos szerepet játszik az önértékelésben és a hovatartozás kialakulásában is, ezért is előnyös, ha része vagy valamilyen körnek.

Ki, mi alapján választ barátot?

„Az egész témát érdemes onnét megközelíteni, hogy az ember természeténél fogva társas lény, ezt már Arisztotelész is hangsúlyozta. Ösztönösen szeretnénk valahova tartozni, kapcsolódni másokkal, ami pedig a múltban is fontos kérdés volt, hiszen csak akkor tudtunk túlélni, ha közösségben voltunk - vázolja fel a pszichológus. - Ha megnézzük, a történelem során például óriási büntetés volt minden kultúrában és társadalomban, ha valakit kirekesztettek a csoporton kívülre, és egyedüllétre ítéltek. A közösségi lét ma is fontos erő, főként tinédzserkorban, amikor elkezdenek kialakulni az életben az olyan barátságok, amik az önmegvalósítást és a saját személyiség kifejeződését mélyítik. Minden fiatal életében ott vannak azok, akiknek a véleménye, viselkedése és életstílusa valamilyen szempontból vonzó és fontos, és akikhez szeretne a fiatal tartozni, mert például olyan értékeket, készségeket képviselnek, amilyen ő maga is lenni akar. Azzal, hogy bekerül egy számára fontos csoportba, a tagok közé kezd tartozni, ezáltal úgy érezheti, rendelkezik azokkal a készségekkel, amiket a közösség képvisel.
A serdülőkorban emellett kiemelt fontosságúvá válik egyrészről az, hogy már érzelmi alapon választasz kapcsolódásokat, másrészről az önkifejezésnek is lényeges mozgatórugója a csoportlét - teszi hozzá a szakértő. - Ezek a kapcsolatok, amiket az egyes csoportokon belül alakítasz ki, az önmegvalósítás, és az énkifejezés színterévé válnak.”

Klikkesedés, kiközösítés

Bizonyára téged is számtalan csoport vesz körül, például az iskolában, és meglehet, hogy tagja is vagy egynek, akár többnek. Bármilyen tevékenység köré szerveződnek is ezek a közösségek (sport, színjátszás, kézműves szakkörök, irodalom és olvasás), meghatározóak lehetnek az életedben, annak minden pozitív és negatív hozadékával együtt.

„Gyakran megfigyelhetők a csoportban a különböző szerepek (szószónok, vezető, domináns, visszahúzódó, szemlélődő, humorért felelős stb.), aminek következtében elkezd a csoport kicsit megoszlani. Az ilyen közösségekben általában van egy hierarchia, ami alá- fölérendeltség mentén alakul ki. Így jön be a képbe a klikkesedés témaköre. A klikkesedők azok, akik azonosulnak az éppen meghatározó értékekkel és képességekkel, akik hangosabbá válnak, mint az átlag, és aki nem elég hangos, vagy úgy érzi, nem lehet elég hangos, átélheti a veszélyeztetettség érzését, és tarthat attól, hogy le fogják uralni. Ezen a ponton indulnak el általában a kiközösítések, kipécézések, amivel a vezetők a hatalmi pozíciójukat próbálják erősíteni. Nagyon sokszor erről szólnak az iskolai bántalmazások is, amiből már egyenes út vezet a kiközösítéshez és kirekesztéshez” - emeli ki a pszichológus.

Elkerülhetetlen tényező

Arra a kérdésre, hogy vajon mindenképpen kialakul-e ez a nagyobb közösségben, azt a választ kaptuk Sárga Noémitől, hogy mindez gyakorlatilag elkerülhetetlen.

„Gondolj bele abba, hogy alapvetően hány emberrel tudsz intenzív és szoros kapcsolatot tartani az életben. Ha egy osztályt nézünk, például 30 fővel, lehetetlen elképzelni, hogy minden egyes személlyel közeli viszonyban legyél, ráadásul nem valószínű, hogy mindenkinek ugyanaz az érdeklődési köre, mint neked. Emiatt máris elkezd megoszlani a csoport, de ez nem baj. Ha egy olyan társaságot nézel, ahol nagyon hasonló az érdeklődés, ott is meghatározó a létszám, és lehetséges, hogy kis csoportok alakulnak ki. Amikor közös célja van egy közösségnek (például valamilyen iskolai házi feladat), ugyancsak felosztjátok magatokat, hiszen kivitelezhetetlen lenne 15-20-30 embernek intenzíven együtt dolgozni. Ez a folyamat tehát elkerülhetetlen, viszont szorosabb kapcsolódásokat eredményezhet azokkal, akikhez közelebb állsz.”

A kulcs: a tolerancia

„Serdülőkorban különösen fontos dolog a hierarchia, az, hogy ki milyen szerepet tölt be egy adott társaságban, ki a menő és a még menőbb, ki van benne a buliban, és ki nincsen. Sajnos viszont ez elindít egyfajta rivalizáló, nem elfogadó viselkedésmódot, amiről fontos megemlíteni, hogy nem feltétlenül kamaszkori sajátosság, intenzíven jelen van a felnőtt életben is. Egymás tiszteletének és elfogadásának pedig mindennél fontosabb és előre helyezendőbb dolognak kellene lennie kortól függetlenül. Attól, hogy nem vagytok ugyanolyanok, még nem vagytok jobbak vagy rosszabbak egymásnál. A különbözőségeket fontos lenne elfogadni, és nem azzal foglalkozni, hogy miben más a másik” - hangsúlyozza a legfontosabb gondolatot a témában a szakember.