Színek a szertartásokon, de mit is jelentenek?

Színek szimbolikája

Fekete

Kifejezi a gyászt, a veszteséget és a szomorúság érzését. A Szentírásban van egy történet, amely Jézus fájdalmáról, gyászáról beszél: az egyik kedves barátja Lázár, vártalanul meghal, és Jézus nagyon megrendül, hiszen nagyon szerette őt, olyannyira, hogy még el is sírja magát. Ezzel arra tanít minket, hogy az érzéseinket nem szabad elfolytani, életünk minden eseményét – köztük a halált is – fel kell dolgozni, ezért engedjük kimutatni, ha valami fáj. A gyásznak helye és ideje van életünkben, ami azt szolgálja, hogy később tovább tudjunk lépni, nem tehetünk úgy, mintha semmi baj nem történt volna. Szembe kell néznünk az élet veszteségeivel, idő kell, hogy „megemésszük” őket, hogy később ne kísérthessenek minket.

A fekete szín megjelenik a temetéseken, a temetési paláston vagy a gyászmiséken, a miseruhán.

Viola (a lila egyik árnyalata)

A bűnbánat és a lemondás színe. Adventban és nagyböjtben láthatod, de újabban temetéseken és gyászmiséken is használják. Tetszés szerint díszíthető lilával az oltárterítő is. Adventkor készülünk Jézus születésének ünneplésére, ezért előtte lelkiismeret vizsgálatot tartunk, hogy tiszta szívvel örülhessünk majd Neki. A nagyböjtben a kereszthalálának emlékére és feltámadásának ünneplésére készülünk, ezért megbánjuk bűneinket és apró lemondásokkal osztozunk az Ő keresztjében, amit értünk vállalt.

Zöld

Ezt a színt láthatod leggyakrabban az évben, kifejezi a reményt, az életet és a növekedést. Hisszük és reméljük, hogy fejlődünk és növekedünk Jézus tanításait követve, hiszen mindent megkaptunk tőle, ami ehhez szükséges. Palástokon és miseruhákon láthatod.

Rózsaszín

Az örömteli várakozás színe. Advent harmadik vasárnapján és nagyböjt negyedik vasárnapján lehet használni. Egyedül a miseruhákon jelenik meg.

Piros

Az áldozat, a szenvedés és a vér szimbóluma. Ezt a színt használjuk Virágvasárnapon, Nagypénteken, Pünkösdkor, az apostolok, az evangélisták és vértanúk ünnepein. Ezzel a színnel mutatjuk ki együttérzésünket azokkal, akiknek kivételesen sokat kellett szenvedniük. Megjelenik a miseruhákon és palástokon.

Fehér

A tisztaság és a feltámadás fényének színe. A húsvéti időszakban, a karácsonyi időszakban, ünnepeken, Szűz Mária, az angyalok és a szentek napjain használatos. A feltámadásba vetett hitünk örömét és vágyát fejezzük ki ezzel a színnel. A szertartásokban használt alapruházatok (albák), kehelykendők és terítők alapszíne mindig fehér. Az oltárt takaró terítő, Jézus fehér halotti leplének szimbóluma, ezért soha nem lehet teljesen más színű, csupán más színnel díszített szegélyű.

Arany

Aranyszínnel tudjuk kifejezni a fokozott örömünket egy ünnep alkalmával, a fehér színt helyettesítheti tetszés szerint. Karácsony napján és húsvét vasárnap láthatod leginkább.

Az arany az emberiség legértékeltebb nemesféme, ezért annak színe előkelőbbnek tűnik minden más színnél.

Kék

Szűz Máriának, az Egek Királynőjének a szimbóluma. Az egyházatyák szerint Máriát testestül-lelkestül felvette Isten a mennyekbe, szimbolikusan az „egekbe”. A kék színt csak a Máriát ünneplő miséken lehet használni és csak fehérrel, ugyanis a szentmisét végző pap Krisztusba öltözik be, nem Szűz Máriába, így csupán a fehér miseruha szegélyét díszítheti kék.

Ezeket a színeket liturgikus színeknek nevezzük, ezek használata nem terjed ki a hétköznapi öltözködésre, így rád sem vonatkoznak, de mivel a templom Isten palotája, ezért ehhez illően érdemes felöltözni.

+ érdekesség:

miért fehér a menyasszony ruhája?

I. Mária skót királynő volt, aki fehér ruhát készíttetett az esküvőjére. Akkoriban ez elég meghökkentően hatott és szokatlan volt. Ennek ellenére 1840-ben egy újabb királyi felség, Viktória brit királynő döntött a fehér szín mellett, mikor hozzáment Albert Szász–Coburg–Gotha herceghez. Az esküvőről rengeteg képet hoztak nyilvánosságra, ráirányítva ezzel egész Európa és a világ figyelmét a fehér esküvői ruhákra. Azóta ez a divat. A fehérrel a tisztaságot, a tiszta lappal indulást szimbolizálja a menyasszony.