Főszerepben: a szeplők

Érdemes rögtön az elején tisztázni: a szeplő valójában egy gyűjtőfogalom, hiszen több típusa is van. Mi most a „klasszikus” szeplővel (angolul: freckle), vagyis a jellemzően fehér bőrű emberek arcán, orrán, orr melletti részén megjelenő pöttyökkel, és a kor előrehaladásával napfénykárosodás hatására felbukkanó lentigo szeplőkkel foglalkozunk. Ezek ugyanis a legismertebb bőrelszíneződések.

A szeplők sajátosságai

„A szeplőkről általánosan elmondható, hogy egyenletesek, ugyanakkor szabálytalan szélűek, halvány, leginkább vörösesbarna színű apró pontok. A magyar népességcsoport kevésbé szeplős, de világos bőrűeknél előfordul, a napfény hatására pedig szintén sokaknál megmutatkozik – osztja meg dr. Torma Katalin, bőrgyógyász. - Az ember bőrtípusa örökletes, éppen ezért a klasszikus szeplősség is. Ez általában gyerek- vagy fiatalkorban jelentkezik, a pontok ősztől tavaszig elhalványulnak, majd a napsütéses hónapokban az UV-sugarak (ezek felelősek a barnulásért és a leégésért) hatására felerősödnek, láthatóbbá válnak. Az ilyen pöttyök később (közép- vagy időskorban) jórészt eltűnnek, és a napfénytől sem jönnek elő. A lentigok ezzel szemben inkább az anyajegyekre hasonlítanak, más mechanizmusuk van, valamivel sötétebbek, apróbb barnább pici pettyek. Sok fajtája létezik, lehet öröklött, és bizonyos betegségekre is felhívhatja a figyelmet. A kor előrehaladtával a sok napon töltött idő hatására, leégések következményeként jelennek meg attól függően, hogy ki mennyit napozik és milyen típusú a bőre. Nemcsak az arcon, de a vállon és a mellkason is jellemzőek. Ha valaki sokszor leég, akkor hamarabb megjelennek a szeplők, akár már a harmincas években.”

Miért barna?

A bőr egyik alkotósejtje az ún. melanocita, ez termeli a melanint, ami a bőr színéért felelős. A különböző fajtájú szeplőkben különböző mechanizmusok útján alakul ki a barnaság. A klasszikus szeplőnél nem növekszik a melanocita sejtek száma, a melanin mennyisége viszont igen. A lentigonak többféle formája van. Van, ahol megnő a melaconiták, tehát a festéksejtek száma, de van, ahol nem emiatt alakulnak ki a barna foltok, hanem mert például elszarusodik a bőr, és ezért tűnik barnának.

Mire kell figyelni, ha szeplős a bőröd?

A szakértő szerint az egyetlen dolog, amiről nem szabad megfeledkezni, az a fényvédelem. Ezzel nemcsak a bőrödet óvhatod meg a káros sugárzástól, de a pöttyök erősségét is csökkentheted.

„Megfelelő fényvédelemmel a szeplők látványossá válása is megelőzhető. Érdemes azonban tudni, hogy nemcsak az számít, hogy mekkora faktorszámú egy adott készítmény, hanem az is, hogy milyen UV-spektrumot ölel fel. A szeplőket ugyanis az UVB-sugarak mellett az UVA-sugarak (ezek okozzák a bőr idő előtti öregedését) is provokálhatják, ezért olyan fényvédőt célszerű választani, ami mindegyiket blokkolja. Fontos dolog még, hogy az UVA-sugár képes átjutni az ablaküvegen, így aki sokat utazik (autóban vagy tömegközlekedéssel), illetve ablak mellett ül és dolgozik és eközben napfény éri, szintén számolhat a szeplők sötétedésével. Ilyen esetekben is fontos a fényvédő használata” – emeli ki a bőrgyógyász, aki azt is hozzátette, hogy a fehér bőrű, természetes szeplőkkel megáldott emberek védtelenebbek az UV-sugárzással szembe, emiatt fokozottan ki vannak téve a bőrrák kialakulási kockázatának. Nekik még inkább szükséges vigyázniuk a bőrükre, és ez nemcsak a napfényre, de a szoláriumra is igaz.

Bőrápolás és bőrvizsgálat

A szeplős bőr nem érzékenyebb, mint a normál bőr, ezért ugyanúgy kell tisztítani, mint egy átlagos bőrt, például kímélő tisztítóval. Pattanások és miteszerek esetén pedig szintén az erre való készítményekkel ajánlott elvégezni a mindennapos ápolási rutint.

„Jó, ha mindenkinek van annyi egészségtudatossága, hogy ismeri a bőrét, és ha egy szeplős területen olyasmit lát, ami elüt a többi szeplőtől (például sötétebb, szabálytalanabb szélű, kiemelkedőbb, csomószerű), azt tanácsos mielőbb megmutatni egy orvosnak – hívja fel a figyelmet a szakértő. – Ha viszont nem változik a jellege, akkor nem kell vele foglalkozni, és nem muszáj rendszeres kontrollra sem járni, mivel a fiatal korosztály nem veszélyeztetett a bőrdaganatok szempontjából.

Emellett gyakran merül fel az a kérdés, hogy kell-e kezelni, kezeltetni a szeplőket? A válasz az, hogy nem. Az időskori lentigók esetében léteznek kezelési módok, de a klasszikus szeplőnél nincsenek ilyenek, és nem is szükségesek. Halványító technikák elérhetők (lézer, villanó fény), ám ezek nem túlságosan hatékonyak. Ezek helyett a legjobb arra törekedni már fiatalkorban is, hogy az illető elfogadja a pöttyeit és fokozottan figyeljen a napvédelemre, ami a megelőzés kapcsán is sokat jelenthet.”