Minden, amit tudni szerettél volna a rágásról és a rágózásról

Gondolkoztál már valaha azon, hogy mi történik a testedben, amikor valamilyen élelmiszer bekerül a szádba, és elkezdesz rágni? Első lépésként a szervezet jeleket küld az agyba, ezzel üzeni meg, hogy elkezdődött az étkezés. Ilyenkor beindul a gyomorban a gyomorsav-elválasztás, és a test stimuláló üzenetet küld a bélrendszerbe is, hogy jelezze a folyamatot, és hogy felkészülhessen az emésztési procedúrára a szervezet. Előfordul azonban, hogy nincs étel, mert csupán egy rágógumi az, amit rágcsálsz. Ám a gyomorsav-termelés ebben az esetben is beindul, mivel viszont nem lesz mit lebontani, irritáció alakulhat ki, főleg azoknál, akik refluxszal küzdenek. Na, de mi történik még a rágás során?

Rágáskisokos

„A rágás egy aprító, őrlő mozgás, ami segít a fogak egészségének megőrzésében, és ami során nyál termelődik. Ebben többek között megtalálható az amiláz nevű enzim, ami a keményítő lebontásáért felel, így a szénhidrátok bontása már a szájüregben megkezdődik – mondja Sárga Diána, dietetikus, táplálkozástudományi szakember. – Azt is érdemes tudni, hogy a nyálban különféle fertőtlenítő hatású fehérjék és nyálkaanyag is található, ami összeragasztja, síkossá teszi a falatot, ezzel megkönnyítve annak a lenyelését. A nyálnak ezen kívül az is a szerepe, hogy a szájüreg nyálkahártyáját nedvesen tartsa, és ezzel megvédje azt a kiszáradástól.”

Ha nem iszol eleget, a folyadékveszteség miatt csökken a nyálelválasztás, ez az egyik oka a szomjúságnak. Amikor elkezdesz rágózni, fokozódik a nyáltermelés, ezért ez egy jó ideiglenes megoldás lehet olyan helyzetekben, amikor nem tudsz inni, vagy nincs nálad folyadék, de tennél valamit a szájszárazság ellen.

Mi a rágó?

Akármennyire is meglepő, a rágógumi az élelmiszerek (azon belül is az édesipari termékek) közé sorolható, hiszen ez is egy olyan feldolgozott termék, amit emberi fogyasztásra szánnak, és amit ténylegesen el is fogyasztunk. (Más kérdés, hogy a rágót szó szerint nem esszük meg, csupán bizonyos ideig rágjuk.) A finomságot így határozza meg a Magyar Élelmiszerkönyv: egy természetes vagy mesterséges rágógumi-alapanyagból, cukorból, glükózszirupból, ízesítőanyagok felhasználásával, formázással vagy drazsírozással készült termék, ami a szájban jellegzetes, gumiszerű, rugalmas anyaggá rágható, nyújtható és fújható állagú. Felülete lehet bevonat nélküli vagy cukorbevonatú, alakja pedig golyó, párna, lapocska vagy különféle más alakzat.

Miért rágózunk?

Vannak, akik szeretnek rágózni az étkezések között, és vannak, akik megszokásból teszik ezt, míg mások kávézás és evés után nyúlnak utána, hogy frissítsék a leheletüket, vagy egy nehéz étkezést követően szeretnének könnyíteni a teltségérzetükön. Olyanok is akadnak, akik pusztán szórakozásból veszik a szájukba (játszanak vele, felfújják stb.), vagy azért, hogy „elfoglalják”, megnyugtassák, esetleg felpörgessék magukat a folyamatos rágcsálással.
Érdekes lehet belegondolni, hogy voltak évtizedek, amikor rágózni kifejezetten menőnek számított. Nemcsak a filmvásznon, de a reklámokban, videóklipekben és magazinok lapjain is rágóztak az emberek, ezzel egyfajta életérzést közvetítve. Ma már másképp tekintünk a szokásra, de egy dolog nem változott: ahogyan régen, úgy ma is gyakran felmerül a kérdés, miszerint illik-e egyáltalán rágózni? Talán nem nehéz kitalálni, hogy a válasz a módban és mértékben keresendő. Valószínűleg te is tudod, melyek azok a helyek, alkalmak és szituációk, amikor jobb inkább kiköpni a kis gumidarabot, és megtisztelni a másik felet azzal, hogy semmit sem rágcsálsz.

Tévhitek a rágózással kapcsolatban

Ha rágózom, fogyhatok – „Nem támasztják alá kutatási eredmények, hogy a rágózás és a közben végzett rágó mozgás fogyasztana. Abban viszont segíthet, hogy a pótcselekvés és figyelemelterelés miatti nassolást pótolja – emeli ki a szakértő. – Nem érdemes azonban túlzásba vinni a rágózást, az ugyanis fokozza a gyomorsav elválasztást, így bizonyos esetekben, különösen a refluxra hajlamos embereknél, panaszt okozhat. Az ideális testtömeg kialakításában a kiegyensúlyozott változatos táplálkozás, a mozgás, a megfelelő folyadékfogyasztás, alvás és stresszkezelés tud segíteni.

A rágó agyserkentő – Hasonló a helyzet ennél a témánál is, amire egyelőre leginkább placebohatásként tekintünk, további vizsgálatokra lenne ugyanis szükség ahhoz, hogy egyértelműen meg lehessen állapítani, hogy milyen hatással van a rágózás az éberségre.

A rágótól tönkremennek a fogaim – Ma már nagy százalékban természetes édesítőszert, leggyakrabban szorbitot és xilitet használnak a rágógumi gyártásánál. Utóbbit másnéven nyírfacukornak is nevezzük. Ennek egyik jellemzője, hogy növényi rostokból áll, amit a baktériumok nem képesek a szájban elbontani, így segít megőrizni a száj semleges pH értékét, emiatt a fogakra sem káros – hívja fel a figyelmet a dietetikus. – A xilit megakadályozza, hogy a baktériumok megtapadjanak a fogakon, így ez véd a fogszuvasodás ellen. Természetesen ez nem helyettesíti a rendszeres fogorvosi szűrővizsgálatot.

A túl sok rágózás hasmenést okoz – Az említett édesítőanyagok nagy mennyiségben valóban okozhatnak puffadást és hasmenést, ám ehhez annyira extrém mennyiséget kellene elfogyasztani, vagyis olyan sokat kellene rágózni, ami valószínűleg kivitelezhetetlen.

Rágóval kiváltható a fogmosás – A rágózás egy kiegészítő tevékenység, és semmilyen módon nem pótolja a fogtisztítást.

Aki cukorbeteg vagy inzulinrezisztenciával küzd, nem rágózhat – A xilit nem szívódik fel teljesen a szervezetben, ebből kifolyólag nem emeli meg annyira a vércukrot, mint a sima kristálycukor, ezért az ilyen betegségekkel élők is fogyaszthatnak ezzel készült rágót.”