A legkifinomultabb érzék, mégis keveset tudunk róla – szaglásról, illatokról
Az orvostudomány és a parfümipar is hosszú ideje keresi a választ a kérdésre, hogy mitől jó vagy rossz egy illat, de a tény az, hogy minden ember másként érzi, kedveli azokat. Azt tudtad, hogy egy érzékelés sem hat olyan gyorsan ránk és nem vált ki olyan intenzív élményt, mint a szaglás? Ezért is mondják, hogy az illat a lélek kapuja.
Életünk fontos része
A szaglásunk fontos szerepet játszik életünkben, mégis a legkevésbé feltárt emberi érzék. A hétköznapokban – akár egy egyszerű gyümölcs, péksütemény vagy mosószer vásárlásnál is nagy jelentőséget tulajdonítunk a belőle áradó aromának. A romlott étel fogyasztásától is megóv minket, ha az orrunkat használjuk. Ha bizonytalanok vagyunk abban, hogy még jó-e egy napok óta a hűtőben tárolt étel, azt először megszagoljuk, kóstolni is csak utána tesszük. Egy egész iparág épült a szaglás köré, parfümök, illatgyertyák, aromás tusfürdők, testápolók gondoskodnak arról, hogy ne csak a környezetünk illatozzon, hanem mi is.
A szaglás tudománya
Más illatokat kedvelnek Európában, megint mást Ázsiában vagy éppen Afrikában. Ráadásul a szaglás az egyéni emlékektől, tapasztalatoktól is függ. A szaglás az emberi agy emlékezésért és érzelmekért felelős területével van szoros összefüggésben, vagyis az egyes szagokat a hozzájuk köthető emlékekhez kapcsoljuk. Az emberi orrban több mint négyszáz különböző típusú szaglóreceptor található, amik egyénenként változnak, akár az ujjlenyomat. Ezer emberből ketten érzik közel egyformán az illatokat. Egy átlagos ember egyszerre 2-3, összesen pedig 5000-8000 illatanyagot tud magabiztosan megkülönböztetni, a képzett szakemberek akár 10.000-et is!
Fűben, fában, állatban, földben
Az illatok legtöbbje természetes eredetű, még a mesterséges illatvarázslók is innen merítik az ötleteiket. Az illatszerek gyártói az ókortól kezdve próbálják megfejteni, mi az, amit az emberek többsége kellemesnek talál.
Aroma anyagokat találhatunk a gyümölcsökben, a virágokban, az illóolajokban, a fában, a fűszerekben, a bőrben és szinte minden tárgyban, anyagban, ami körülvesz minket. Már az általános iskolai kémia órán is tanultad, az anyag molekulákból áll össze, ezek közé "keveredhetnek" olyan kémiai vegyületek is, melyeket az orr kellemesnek vagy kellemetlennek ítél. A vegyületek hozzájárulhatnak a növények önvédő mechanizmusaihoz, az állatok jelzőrendszeréhez, a borz például bűzmirigyeivel tartja távol ellenségeit, vagy az iskolai oroszlánszagú tornaöltöző az érzékenyebb orrú diákokat. A gázok, festékek és egyéb vegyszerek jellegzetes szúrós szaga pedig a maró vagy lúgos, esetleg mérgező hatásukra figyelmezteti az orrot. Ezért kötelező az egyébként szagtalan, de mérgező gázokhoz a legtöbb orr receptort irritáló illatanyagokat keverni.
Keverékek világa
Nincs önálló illat, még a kis ibolya vagy hóvirág bukéja is több aromából tevődik össze. Egy-egy jellegzetes illat több tíz, esetenként több száz aromás vegyület keverékéből áll össze. A zöld almában például 100-150, míg a kávéban közel 700 aromaanyag található.
Ha szeretnél többet megtudni az illatokról, érdemes ellátogatni a Pannonhalmi Illatmúzeumba https://pannonhalmifoapatsag.hu/toretlen-nepszerusegnek-orvend-az-illatmuzeum/, ahol további érdekes információkat gyűjthetsz és számos különlegesnek számító illatot ki is próbálhatsz.
