Nyári védelem – Hogyan óvjuk egyszerre vizeinket és a bőrünket?
A hazai vizek védelme minden évszakban fontos kérdés, nyáron viszont talán még inkább, hiszen rengeteg olyan hatás éri a fürdőzésre is alkalmas tavainkat, folyóinkat, amelyek felborít(hat)ják azok természetes életét, működését. Többek között a fényvédő készítmények vízbe kerülése is ilyen hatás.
Biztosan nem idegen számodra a víz felszínén megcsillanó olajos réteg látványa, ami szinte már állandó jelenségként figyelhető meg vízparton a legmelegebb hónapokban. Lehetséges, hogy rosszul is esik a szemednek az összkép, és elgondolkodtat, milyen hatással van mindez a vízre, annak élővilágára, és a fürdőző emberekre? Máris eláruljuk!
Terítéken a fényvédők
„A fényvédő vegyületek olyan kémiai anyagok, amelyekkel védekezhetünk a káros ultraibolya (UV) sugárzás ellen, és amiket napjainkban egyre szélesebb körben alkalmazunk. Nemcsak a naptejekben, de a különféle bőrápoló termékekben, textíliákban, műanyagokban, csomagolásokban, sőt a műszaki termékekben is megtalálhatók ezek – foglalja össze Dr. Pirger Zsolt, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, és az Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport vezetője, valamint Németh Zoltán, a kutatócsoport PhD hallgatója. Felhasználásuk elsődleges célja a bőrrák, a bőröregedés, valamint a leégés elleni védelem.”
Mit tesznek a vízzel a naptejek és társaik?
„A legújabb vizsgálatok alátámasztják, hogy a szerves és szervetlen UV-szűrők könnyedén bejutnak a vízi környezetbe például a szabadidős tevékenységek során, ezek kedvezőtlen hatása a vízi ökoszisztémára ma már mérésekkel bizonyítható – teszik hozzá a szakértők. Sajnos ezeknek a vegyületeknek a jelenléte az emberekre nézve is több egészségkárosító hatással összefüggésbe hozható. Ilyenek a daganatos megbetegedések, az idegrendszeri és szervi károsodások, de a hormonrendszer változásai is.”
A fényvédő krémekben található vegyületek képesek tehát befolyásolni az egészségedet, főleg, hogy ezek bizonyos mértékben a szervezetedbe is bejuthatnak, például a bőrön keresztül, az orron át, belégzéssel (gondolj csak a spray-s, permetezhető termékekre), de akár véletlen szájba kerüléssel is (belefújja a szél a permetet, netán vizet nyelsz úszás közben). Emellett vízbe kerülve annak élővilágát is károsíthatják, a következő módon: a víz felszínén elterülő olajréteg meggátolhatja az oxigén bejutását, valamint a különféle szerves anyagok bomlása során létrejövő gázok kipárolgását, ez pedig komoly veszélyt jelenthez az élővilágra nézve. Ezen kívül a napozókészítmények rákerülhetnek a halak kopoltyújára is, amivel nehezülhet az oxigénhez jutásuk. Bizonyos szinten képesek a természetes vizek az öntisztulásra, mégis jobb óvni őket a bőrünkről bekerülő vegyszerektől.
Létezik alternatíva, vagy jó megoldás?
A fényvédő szerek alkalmazása a szakemberek szerint elsősorban tudatos odafigyeléssel csökkenthető. Amennyiben ódzkodsz ezek használatától, töltsd a vízparti időt árnyékban, 11.00 és 16.00 óra között, amikor kifejezetten magas az UV-sugárzás, ne menj közvetlenül a napra, illetve viselj széles karimájú fejfedőt, ami árnyékot vet a válladra, felsőtestedre, vagy ún. UPF (ultraibolya sugarak) ellen védő ruhát, ami egyre több helyen kapható már.
Ha mindenképpen szeretnél ilyen kozmetikumokat használni (például, mert szeretsz napozni, de nagyon érzékeny a bőröd, vagy könnyebben leégsz), válassz bio napozókrémet, olaj helyett tejet, ami jobban szét tud oszlani a vízen. Amivel pedig igazán sokat tehetsz, ha mártózás előtt lezuhanyozol a strandon, esetleg törölközővel letörlöd a bőrödről a felesleget, vagy egyszerűen megvárod, míg teljesen beszívja a készítményt a bőröd.
