Hidrogén, a jövő benzinje
Miben van a legtöbb hidrogén? Természetesen a vízben. Ezek szerint, ha a vízből kivonjuk az oxigént több lesz a levegőnk, tisztulhat a légkör, ráadásul molekulánként lesz két hidrogén atomunk, ami energiaforrásnak is felhasználható.
Se fizika, sem kémia órán ne gyere elő ezzel a teóriával, mert akkora egyest kapsz, mint a ház. Csak elméletben, laikus szemmel ennyire egyszerű ez a képlet, ám a valóságban nem csak hogy kissé bonyolultabb, hanem mai ésszel még kicsit felfoghatatlan is.
Távoli jövő
Pedig pár éve a jövőkutatók még azt mondták, 2025-re több mint egymillió autót hajthat már a környezetkímélő hidrogénmotor. Csakhogy az elektromos meghajtású autók motorjaihoz hasonlóan nem minden fehér és fekete, hiszen a környezetkímélő akkumulátorok előállítása rendkívül szennyezi a levegőt, nincs megoldva a lemerült elemek tömegének hulladékként történő elhelyezése sem. A hidrogén, mint üzemanyag előállítása is nagyon költséges, a híres magyaros hasonlattal élve egyelőre többe kerül a leves, mint a hús. Vagyis még messze az az idő, hogy megálljunk egy tankállomáson, vizet töltünk az autóba, amitől aztán majd a hidrogénmotor beindul.
Tévedtek a jósok
A hidrogén üzemanyagként történő hasznosítása már az 1970-es évektől foglalkoztatja az autóipart. Európában és Amerikában is folynak kísérletek, de a világ keleti részén előrébb járnak a fejlesztők. Ázsiában több ezer hidrogénautó fut már az utakon, mivel a Toyota és a Hyundai is dollármilliókat fektetett be a technológiába, és Ausztráliában is lehet már tankolni néhány benzinkúton hidrogénből.
A hidrogén gyártásához a víz alapanyag majdnem mindenhol a rendelkezésre áll, de ez nem feltétlenül van így. Ivóvízkészletben a világ már ma is gyengén áll, a tengervíz felhasználása ugyan lehetséges, de a só kivonása újabb problémákat vet fel.
Üzemanyag tehát elvileg van, kérdés, akkor miért nincs hidrogénautó? A jósok tévedtek. Mind a vízbontásra, mind a hidrogén üzemanyagcellára feltalált eddigi megoldások csak a kísérleti, laboratóriumi körülmények között működtek. A kutatók és a fejlesztők következő feladata, hogy ezeket beillesszék a már létező rendszerekbe és megoldják az ipari méretű előállítás kérdéseit.
Problémás szállítás
A hidrogént az ipar minden területe hosszú ideje használja, széleskörűen alkalmazott gáz. Hajtóanyagként eddig minimális volt a szerepe, lényegében csak a rakétatechnikában alkalmazták és alkalmazzák ma is ebben a szerepkörben. Hogy miért? Mert bár rengeteg van belőle, a hidrogén makacs anyag, öntörvényű, nem feltétlenül hagyja magát, hogy az ember azt tegyen vele, amit csak akar. Kiemelten robbanásveszélyes, elég csak visszaemlékezni a hidrogénnel töltött léghajók katasztrófáira, melyből a Hindenburg tragédiája volt a legszörnyűbb.
Veszélyessége miatt nagy nyomáson cseppfolyósítva szállítják, a tárolása is biztonságosabb így. tárolják. Energiakutatók szerint a membrántechnológia használatával a vízből kivont hidrogént ammóniává lehet alakítani majd az ismét hidrogénné változtatható. Ezzel lehetne megoldani és világszerte könnyen szállíthatóvá tenni a környezetbarát üzemanyagot a hidrogén hajtású gépkocsik hajtóanyaggal történő ellátásához.
A hidrogénmotorok elterjedésének tulajdonképpen ez a kulcsa, a szállítás, a tankolás, hogy képesek vagyunk egyik helyről, az előállítás helyéről elszállítani a megújuló energiából előállított alacsony sűrűségű, gyúlékony üzemanyagot, a világ bármely pontjára. Ha ez megoldódik, akkor kaphat csak nagyobb teret a világ legolcsóbb, környezetbarát hajtóanyaga.
