Hogyan válhat belőlem jó vezető?
Vezető nemcsak egy nagyvállalat elnöke, hanem te magad is lehetsz, ha például egy cserkészcsapat élén állsz, valamilyen iskolai közösség irányítójának neveznek ki/választanak meg, sporthoz, irodalomhoz, kézműves tevékenységekhez kapcsolódó szakkört szervezel, sőt akkor is, ha zenekart alapítasz a hangszeren játszó barátaiddal.
Ha ilyen szerepbe kerülsz, talán benned is felmerül a kérdés: hogyan csináljam mindezt jól? Ahhoz, hogy megválaszoljuk ezt a kérdés, egy kicsit mélyedjünk bele a vezetés témakörébe.
Nem egyszerű dolog vezetőnek lenni, hiszen ez egy olyan (fő)szerep, amiben tényleg nagy felelősség hárul rád, és bizonyos helyzetekben mindenki, aki ebben a rendszerben alád tartozik, tőled várja a kérdésekre a választ, a nehézségekre a megoldást, és rád hárul a konfliktushelyzetekben a békítő szerep is, hogy csak néhány kimondatlan „feladatot” említsünk. Fontos kitérni arra is, hogy a vezető és a csapat többi tagja alá- fölérendeltségi viszonyban vannak egymással, ez azonban nem jelenti azt, hogy önkényesen, drasztikus módszerekkel és igazságtalanul kellene irányítani és viselkedni. A cél ugyanis mindig közös, és ez az, aminek motiválni kell(ene) minden csoportot, legyen az munkahelyi, iskolai vagy szabadidős.
Tanulás vagy adottság?
Mindkettő szükséges ahhoz, hogy valakiből jó vezető váljon. Persze vannak kifejezetten olyan alkatok, akikre rögtön rámondhatjuk, hogy irányítónak születtek, míg mások tanulás és komoly elszántság mellett válnak szépen lassan főnökké. Előbbieknél beszélhetünk személyiségvonásról, amiben feltehetően szerepet játszik, hogy az illető mit örökölt a felmenőitől, milyen mintát lát otthon (például a szülei is vezető szerepben dolgoznak, vagy a családi rendszerben tölt vezető szerepet valamelyikük), de még az is, hogy az édesapja vagy édesanyja milyen életutat szán neki, ebből kiindulva hogyan neveli. Gyakori, hogy már kis korban megmutatkoznak a vezető habitus jelei, például egy óvodai, iskolai szituációban, vagy a lakóhelyhez kapcsolódó gyerektársaságban (közös játszóterezés, biciklizés, „bandázás” stb.). Az ilyen fiatalok akaratlanul és talán észrevétlenül alakulnak irányító egyéniséggé. Tanulni is lehet viszont a vezető szerepet, ehhez azonban nagyfokú tudatosság kell. Ebben az esetben érdemes keresni egy olyan mintát, akire fel tudsz nézni, akinek az életútját vagy hivatástudatát követheted. Emellett fontos megfogalmazni magadnak, milyen vezető szeretnél lenni. Segíthet, ha elképzeled, te milyen felettesnek örülnél, miféle karakter az, akitől szívesen fogadnál el tanácsokat, akinek a szavait hitelesnek gondolod, és követni is hajlandó vagy az instrukcióit.
Megküzdés, példamutatás, irányvonalak
Ha te kerülsz vezető szerepbe, a legnehezebb dolgod az lesz, hogy összefogd a társaságot, helyt állj a magasabb „beosztásban”, és szembenézz minden nehézséggel, ami csapatszinten, és egyénileg érinti a társaságot. Nemcsak közös elakadások tarkíthatják ugyanis a hétköznapokat, de személyes problémák is. Ezeket nem feltétlenül kell teljesen egyedül megoldanod, sőt! A nehézségek kapcsán összeülhet az egész csapat, kikérheted a tagok véleményét, hozhattok közös döntést is, ha viszont mindenképp egyedül szeretnél határozni, mert olyan jellegű dologról van szó, kérhetsz segítséget idősebbektől (tanároktól, szülőktől, feletted álló mentoroktól, edzőktől stb).
A kulcs: a következetesség
Először is tisztázzuk a fogalmat! A következetesség azt jelenti, amikor valaki logikusan, a saját elveit követve, ugyanazon értékrendszer szerint dönt és cselekszik. Vagyis minden tette összhangban van azzal, amit ő képvisel, és nem fordul elő, hogy csapongó módon egyszer „így”, másszor „úgy” tesz vagy dönt. Amit mond, ahhoz tartja magát, de ez egyáltalán nem egy szigorú magatartást jelent, egyszerűen hű ahhoz, amit az elvei diktálnak, és ő is betartja azt, amit a csapatának tagjaitól megkövetel. Ha vezető szerepbe kerülsz, és mindez megvan benned, illetve tudatosan fejleszted magad abban, hogy következetessé válj, akkor tényleg jó leszel abban, amit csinálsz, és kedvelni, tisztelni fognak a többiek.
Fiatalok vezető szerepben
Néha nehéz elfogadni, ha egy veled egykorú válik a vezetőddé, furcsa érzéseket generálhat benned az, hogy egy kortársad iránymutatását kell követned. Sok esetben azonban ez sokkal jobb dolog, mint egy nálad idősebb ember vezetése alá tartozni. Mivel azonos generáció tagjai vagytok, hasonlóan láthatjátok a világot és a dolgok működését, talán kevésbé vagytok távol egymástól gondolkodásban, sokkal barátibb, közvetlenebb lehet a kapcsolat, ami pedig a közös munkát is megkönnyítheti. Nem kell tehát egyből megijedned és szorongóvá válnod ettől a szituációtól, mert több előnnyel járhat, mint azt elsőre gondolnád.
Kit válasszunk főnöknek?
Ha egy közös feladat előtt álltok, valamilyen versenyre készültök, ahová nem árt, ha van egy jó stratégiátok, vagy bármi egyéb okból vezetőt kell választanotok a közösségetekben, akkor elsődleges szempontként nézzétek meg a tagok személyiségét. Ilyen helyzetben gyakran nem is kell gondolkodni, mert mindenki tudja, ki az, aki az abszolút vezető típus, akit kérdés nélkül meg lehet választani. Ha mégsem egyértelmű, figyeljetek az alábbiakra: Kire tudtok felnézni? Kinek a gondolatait, érveit, terveit tudjátok elfogadni? Mennyire látjátok eredményesnek az adott személy munkáját? Vannak-e sikerei, és ezeket képesek vagytok-e tisztelni?
Akár vezető szerepbe kerülsz, akár egy kiválasztási folyamatban, majd közös munkában veszel részt, sose felejts el odafigyeléssel és együttérzéssel viselkedni a többiek iránt. Lehetsz irányító, vagy „beosztott” a közös munka és cél csak akkor valósulhat meg, ha azonos értékek mentén dolgoztok, és összetartotok. Minden pozícióban lebegjen ez a szemed előtt, és ha teheted, biztasd erre a társaidat is.