Segítség, új iskolába kerültem! Hogyan illeszkedjek be?

Jól tudjuk, mennyi nehézséggel kell megküzdened a hétköznapokon, mindehhez ráadásul hozzáadódnak a kamaszkor kihívásai is. Joggal érezheted tehát, hogy nincs már szükséged ezen felül olyan életeseményekre, mint például a költözés, és ennek elsőszámú következménye: az iskolaváltás. Habár félelmetes lehet belegondolnod abba, hogy ott kell hagynod a megszokott közeget, hidd el, a lelki megpróbáltatáson túl pozitív dolgokat is hozhat az életedbe mindez.

Nyitottan és kíváncsian

„Érdemes pozitívan, és egyfajta lehetőségként tekinteni egy ilyen változásra, és nemcsak a nehézségeket látni az iskolaváltásban - osztja meg első tanácsát Sarkadi Bálint, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta. - Mindenki számára embert próbáló tud lenni egy ismeretlen helyre való beilleszkedés, ám ez idővel oldódik, főleg, ha hagyod magad úszni az árral. Emellett célszerű figyelni és megfigyelni a környezeted, valamint információkat gyűjteni az iskolatársaidról, és arról, hogyan viszonyulnak egymáshoz, hogyan működnek a közösségben. Azt is érdekes kilesni, hogy ki kivel van barátságban és mik a szokások, majd ezek tükrében megnyilvánulni, kommunikálni, alkalmazkodni.”

Hogyan legyek úrrá a félelmeimen?

Egy közösségben mindig fontos tényező az alkalmazkodás, ami egy új iskolában még inkább elsőszámú jótanács. Nem azt mondjuk persze, hogy gondolkodás nélkül mindent fogadj el, és mindenre mondj igent, de nem árt, ha rugalmas vagy a közösség friss tagjaként. És ami még ennél is lényegesebb dolog a pszichoterapeuta szerint, hogy amennyire tudsz, légy énazonos, vagyis add önmagad, ne vegyél fel maszkot, ne azt a viselkedést erőltesd, amilyen nem vagy, hanem mutasd meg a valódi arcod és személyiséged. Így nagyobb eséllyel kapsz elfogadást, illetve ha adsz esélyt a többieknek arra, hogy igazán megismerjenek, könnyebben és gyorsabban alakíthattok ki kapcsolatot. Ezen kívül keress közös pontokat, amikről beszélgethetsz, és amiket együtt csinálhattok (hobbik, szakkörök, sport).

„Azáltal, hogy van egy közös dolog az életetekben, kialakul a szociális kapcsolódás, főleg, ha a saját személyiségeddel vagy jelen, nem pedig egy megjátszott énnel. Az pedig, hogy megpróbálsz empatizálni másokkal, rájuk picit jobban koncentrálni, mint önmagadra, nagy segítség a szorongás oldásában is. Ilyenkor ugyanis eltávolodsz önmagad folyamatos megfigyelésétől, az önbizalomromboló gondolatoktól (béna vagyok, senki sem fog szóba állni velem stb.) és befeszüléstől. Ebben az állapotban nem azon lesz a fókuszod, hogy remeg a szád, görcsöl a hasad, izzad a tenyered, hanem a másik emberen, és hozzá való kapcsolódáson, így sokkal könnyebben oldódhatsz” - teszi hozzá a pszichoterapeuta.

Ha szorongó alkatnak tartod magad, jó lenne, ha tudnál beszélni az érzéseidről akár azokkal a barátaiddal, akik nem ugyanabba az iskolába járnak, és persze a szüleiddel, nagyszüleiddel, testvérekkel, akiktől kérhetsz megerősítést önmagaddal kapcsolatban is.

Ha kifejezetten zárkózott, introvertált személyiség vagy, szintén érdemes énazonosnak maradnod, emellett tarthatsz egy kis önvizsgálatot is, amiben megválaszolod magadnak a következő kérdéseket: Miben vagyok jó? Mi a különleges bennem? Miben vagyok kiemelkedő másokhoz képest? Mit gondolok erről, vagy mit emelnek ki mások általában rólam értékként? Ha megvannak a válaszok, erősítsd ezeket a tulajdonságokat, jellemzőket, és kapcsolódj rajtuk keresztül másokhoz. Nem gond, ha ez lassan és apró lépésekben megy. Előfordulhat, hogy fokozatosan, és csak abban veszel részt, amiben igazán szeretnél, amiben önmagadat adva képes vagy részt venni, és ezzel nincs is semmi baj. Nem árt azonban a saját érdekedben időnként nyitni. Olyan ez, mint amikor nincs kedved kimozdulni, de ha megteszed, jobb kedved lesz. Vannak helyzetek, amikor hasonlóan ehhez a példához, egyszerűen csak igyekezz erőt venni magadon, és kezdeményezz a társaid felé. Talán azt gondolod, ha nem ebben a környezetben lennél, hanem egy érzelmileg biztonságosabban, akkor szívesen nyitnál, ám ha néha elhagyod a komfortzónádat, azt a környezeted is értékelni fogja.

Az új iskola előnyei

„Az új lehetőségeken kívül az önismereti fejlődésre is van mód ilyenkor, ráadásul kialakulhatnak olyan baráti kapcsolatok, amik akár egy életen át tartanak majd - hívja fel a figyelmet a jó dolgokra szakértőnk. - Sokan átélhették az előző iskolájukban a beskatulyázás élményét, ami lehetett pozitív (okos, szorgalmas, jó tanuló diák), vagy negatív (rossz tanuló, lusta, problémás). Ha viszont átkerülsz egy másik közösségbe, máris megnyílik egy ajtó előtted, és ha például korábban nem jogosan az utóbbi csoportba soroltak, az új iskoládban változtathatsz ezen. Ez egy jó alkalom, ami meghatározhatja, milyen szerepet fogsz betölteni a későbbiekben. A nehéz helyzetek gyakran nem elkerülhetők az életben, ha viszont ezeket végigcsinálod, energiát fordítasz a folyamatokba, odafigyelsz másokra, akkor nagy valószínűséggel meglátod majd, hogyan közelíthetsz és építhetsz ki kapcsolatokat. Persze vannak helyzetek, amikor másképp is dönthetsz. Ha bántanak, cikiznek, állj bele a szituációba és védd meg magad, vagy kérj külső segítséget.”

Általános iskolából gimnáziumba

Érdekes belegondolni abba, hogy új iskolába kerülni nemcsak költözéssel, esetleg tudatos váltással, hanem az általános iskola elvégzésével is lehet. Habár középiskolában megkezdeni az évet több tucat hasonló cipőben járó társaddal kevésbé félelmetes, mint egyedül belépni egy új iskola kapuján, azért egy ilyen helyzetben is sok változás érhet.

„Jellemző, hogy az általános iskolában mindenkinek kialakul egy olyan szerepköre, amit a magáénak érez a társak, a tanárok, a közösség által. Ez talán olyan szerep, amit te alakítottál ki magadnak, de a környezeted is rád illeszthette (visszahúzódó lány, bohóckodó, vicces fiú, menő, okos, határozott, félénk stb.). Váltáskor, vagyis a középiskolába kerüléssel lehetőséget kaphatsz arra, hogy a skatulyából kilépve kipróbálj egy teljesen új szerepet, ami talán kedvezőbb is, mint az előző helyen - részletezi a szakember. - Sokkal könnyebb, ha mindenki új, mert ilyenkor hozzád hasonlóan más diákok is bontogatják a szárnyukat, keresik a helyüket a közösségben, ezáltal többen ugyanazt élitek át. Ez segít az egymáshoz való ráhangolódásban, mivel jobban érthetitek, min megy keresztül a másik, és ezért van is igényetek arra, hogy empatikusan forduljatok egymás felé.”

Ha szeretnéd jobban megérteni, mit jelent, ha valaki önazonos egy új iskolai helyzetben, és milyen az, amikor nem, akkor nézd meg az Egy ropi naplója 2010-es mozifilmet, vagy ami még jobb, olvasd el a feldolgozás alapjául szolgáló Jeff Kinney képregénykészítő és író nevéhez fűződő 2007-es Egy ropi naplója kötetet.