Csak jót tehetsz! - Az elsősegélynyújtás alapjai 1. rész
Az elsősegély fogalmával a legtöbben először a jogosítványszerzés idején találkozunk, az ott megismert és elsajátított tudásra azonban ennél fiatalabb korban, és vezetői engedély hiányában is szükség lehet. A legfontosabb kérdésekről dr. Márkus Dávid mentőorvost kérdeztük.
Az elsősegély minden olyan tett vagy cselekedet, amivel egészségügyi képzettség nélkül is tudunk életet menteni, vagy segíteni egy rosszulléttel küzdő embertársunknak. Ezek többnyire olyan helyzetek, melyekben nem várhatunk a mentőkre, mert egyszerűen nincs idő erre. Hiszen akármilyen gyors is a szaksegítség, profi a felszerelés és képzettek a szakemberek, ha egy keringésleállás esetében az első 5-10 percben nem történik újraélesztés, akkor minimális az esély a túlélésre. Az igazi esélyt te, azaz a laikus tudja megadni a rosszul lett személynek.
A segítés kötelesség (is)
„Nem minden nap fordul elő, hogy azonnali beavatkozásra van szükség, viszont majdnem minden ember találkozik élete során legalább egy olyan helyzettel, amikor egy közeli családtagján, barátján, ismerősén, vagy egy vadidegenen kellene segítenie az utcán - magyarázza dr. Márkus Dávid mentőorvos, az SOS Elsősegély alapítója. - Érdemes tudni, hogy nemcsak erkölcsi, hanem törvényi kötelesség is a tőlünk elvárható módon segítséget nyújtani, például megkezdeni az újraélesztést, még akkor is, ha az nem tökéletes technikával történik. A lényeg, hogy tegyünk valamit, mert adott szituációban ez az egyetlen esélye a betegnek.”
A mentőorvos azt is kiemelte, hogy az emberek között könnyen megoszlik a felelősség, ha valaki összeesik az utcán és körülötte többen összegyűlnek. Ilyenkor mindenki azt érezheti, hogy nem rajta múlik, nem az ő dolga odalépni, majd biztosan megteszi a másik. Ezen a gondolaton azonban érdemes minél gyorsabban túllépni, és tudatosan elhatározni, hogy odamegyünk. Ráadásul, ha ezt megtesszük, nagy valószínűséggel más is kilép majd a tömegből, vagyis nem feltétlenül kell egyedül végigcsinálni mindent. Nyugodtabban alhatunk, ha tudjuk, hogy mindent megpróbáltunk, és ha esetleg később értesülünk a hírekből, hogy az a valaki meghalt a helyszínen, nem kell azzal a gondolattal élnünk, hogy „mi lett volna, ha mégis odamegyek segíteni.”
Tétlenség helyett tudatos lélekjelenlét
Teljesen természetes, ha egy ilyen esemény során eluralkodik rajtad a félelem, és talán meg sem mersz mozdulni. Erre azonban fel lehet készülni, és például nagyon sokat segíthet, ha picit tréningezed magad fejben, és előre elhatározod, hogy az ijedség ellenére is oda fogsz menni vészhelyzetben. Tudatosítsd magadban, hogy csak jót tehetsz, és még ha nem is könnyű, ezzel a hozzáállással biztosan le tudod majd győzni a félelmed adott pillanatban.
„Ha nagyon nagy falatnak érzed a segítségnyújtást, akkor egyszerűen szedd szét gondolatban a folyamatot apró cselekedetekre - javasolja a szakértő. - Ahelyett, hogy amikor meglátsz valakit a földön feküdni, rögtön elkezdenél katasztrofizálni, mert elképzeled előre az egész újraélesztési műveletet, összpontosíts csak egy lépésre. Először csak azt döntsd el, hogy odamész, és ne is gondolkozz tovább. Ha ez megtörtént, akkor jöhet a következő, majd a következő lépés. Ha így nézed őket, egyik sem egy megugorhatatlan feladat, igaz? Bárki oda tud menni egy másik emberhez, hozzá tud szólni, meg tudja rázni a vállát, és így tovább. Fejben ezeket nagyszerűen le lehet játszani, és már ezzel is szerezhetsz egyfajta rutint. Ezen kívül otthon egy párnával is gyakorolhatsz, vagy mellkaskompresszió nélkül a pároddal, testvéreddel, barátoddal, bárkivel eljátszhatod a szituációt. Ha ezt néhány havonta megteszed, akkor olyan szintű rutinosságra tehetsz szert, mintha csak a cipőfűződet kötnéd be, amin nem is kell gondolkoznod, hiszen reflexszerűen csinálod.”
Tévhitek és a valóság
Az elmúlt évtizedekben nagyon sokat változott a hozzáállás az elsősegélynyújtáshoz, és míg régebben az volt a vélekedés, hogy jobb, ha inkább nem nyúlunk hozzá egy rosszul lett személyhez, nehogy rosszul csináljunk bármit, ma már az a helyes, és követendő irány, hogy cselekednünk kell. Ha ugyanis passzívak maradunk, és ilyen-olyan hiedelmek miatt inkább elsétálunk, azzal semmilyen esélyt sem adunk a bajba jutottnak a túlélésre. Ezek miatt is célszerű leszámolni a következő tévhitekkel:
- „Majd más segít”
És mi van, ha más is ugyanezt gondolja? Ne várj a többi emberre, légy te az, aki segít, mert, ha senki sem mozdul meg, talán végzetes esemény következik be.
- „Majd a mentő megmenti”
A mentő kiérkezése időbe telik, és ha addig visszafordíthatatlan károsodások következnek be, akkor sajnos már ők sem fognak tudni segíteni.
- „Nem értek hozzá, ezért nem nyúlok hozzá”
Ha nincs is tapasztalatod, bármivel, aminek van köze az újraélesztéshez, többet tehetsz, mint a semmi. Minden jobb annál, minthogy a szemed láttára hal meg valaki.
- „Inkább nem teszek semmit, nehogy eltörjem a bordáját”
Kisebb-nagyobb sérülésekkel lehet élni, álló szívvel viszont nem, ezért egy álló szívet mindenáron meg kell próbálni újraindítani.
- „Lehet, hogy nincs is baja”
Éppen ezért szükséges odamenni hozzá és megvizsgálni, megrázni, meghallgatni a légzést. Ha ezek után is bizonytalan vagy az újraélesztésben, inkább kezdd el, mert még ez is előnyösebb, mintha kellett volna, de nem tetted meg.
- „Nem mozdítom meg, mert azzal csak rosszat teszek”
A beteg mozgatásával, ha az az élete megmentését szolgálja és ahhoz feltétlenül szükséges, csak nyerhetsz.
- „Epilepsziás rohamnál ki kell húzni a nyelvet, valamit tenni kell a szájba”
Ezzel a hatalmas tévhittel azonban csak további sérüléseket okoznánk, például vérzést, amiben meg is fulladhat az illető.
- „Vérző sérülésnél el kell szorítani a seb feletti részt”
Általában nem indokolt egy egész végtag elszorítása, ha pedig csak a vénás hálózatot szorítjuk el, azzal megnövelhetjük a vérzés erősségét. Ilyen esetben, vagyis vérzésnél annak a helyét, tehát magát a sebet kell jó erősen nyomni, mert ezzel lehet hatékony csillapítani a vérzést. Szorító körülkötés egészen extrém sérülésnél jöhet csak szóba.
- „Allergiás rohamra kalcium a megoldás”
Ilyen fajta rosszullétre semmilyen hatása sincsen a kalciumnak, ezért nem segítünk vele.
- „Égési sérülésekre házi praktikák a legjobbak”
Sajnos sem a tejföl, sem a paradicsom, sem a tojás nem lehet megoldás az ilyen sérülésekre, az ilyen élelmiszerek kifejezetten csúnya fertőzéseket okozhatnak.
MEGTANULNÁD AZ ALAPOKAT? Az interneten sok elérhető forrást, oktatóanyagot és kurzust, leírásokat és videókat találhatsz, melyek segítségével elsajátíthatod az elsősegély alapelveit, és akár te is életmentésre kész laikussá válhatsz.
Mi most az SOS ELSŐSEGÉLY oldalát ajánljuk neked! Kurzusokért ITT érdemes körülnézned, ha pedig a közúti elsősegély iránt érdeklődsz, akkor kattintsd IDE vagy IDE, és vágj bele még ma a felkészülésbe!